Árpád Tőzsér

Z Wikipedie, otevřené encyklopedie
Árpád Tőzsér
Rodné jménoTőzsér Árpád
Narození6. října 1935 (88 let)
Československo Gemerské Petrovce, Československo
Povoláníbásník, literární kritik, pedagog, redaktor
Národnostmaďarská
StátČeskoslovenskoČeskoslovensko Československo (1935–1938)
Maďarské královstvíMaďarské království Maďarské království (1938–1945)
ČeskoslovenskoČeskoslovensko Československo (1945–1992)
SlovenskoSlovensko Slovensko (1993– )
Období1950 – současnost
Žánrkritika, poezie
OceněníZasloužilý umělec Maďarska (1988)
Cena Attily Józsefa (1993)
Cena Tibora Déryho (1996)
Cena Milána Füsta (2002)
Alföld-díj (2003)
… více na Wikidatech
Manžel(ka)Erzsébet Kállay
DětiÁrpád Tőzsér
István Tőzsér
RodičeIstván Tőzsér (otec)
Julianna Sándor (matka)
VlivyEndre Ady
Seznam děl v Souborném katalogu ČR
Některá data mohou pocházet z datové položky.
Chybí svobodný obrázek.

Árpád Tőzsér (* 6. října 1935, Gemerské Petrovce)[1] je maďarsko–slovenský básník; literární historik, kritik a teoretik; překladatel z češtiny, francouzštiny, polštiny, ruštiny a slovenštiny do maďarštiny;[2] univerzitní pedagog; významná osobnost maďarské menšiny a na Slovensku.[1][2]

Biografie[editovat | editovat zdroj]

Narodil se v roce 1935 v etnicky maďarské obci Gemerské Petrovce (maďarsky Gömörpéterfala) na maďarských státních hranicích v tehdejším Československu. V roce 1954 odmaturoval na maďarském gymnáziu v Komárně. V roce 1960 absolvoval studium se specializací maďarština–slovenština na Vysoké pedagogické škole v Bratislavě. V letech 1960 až 1965 byl redaktorem magazínu A Hét, mezi lety 1965 až 1971 redaktorem Irodalmi Szemle.[2] V letech 1971 až 1976 vyučoval jako odborný asistent na katedře maďarského jazyka a literatury na Vyšší pedagogické škole v Nitře. Mezi lety 1976 až 1991 byl vedoucím redakce slovenského literárního překladu nakladatelství Madách Könyvkiadó v Bratislavě a od roku 2002 jejím redaktorem. V letech 1991 až 2002 bádal a vyučoval jako odborný asistent na Univerzitě Komenského v Bratislavě. Mezi lety 1998 až 1999 působil jako prezident Spolku maďarských spisovatelů na Slovensku. Od roku 2005 je člen Maďarské akademie umění.[1][2]

Soukromý život[editovat | editovat zdroj]

Jeho otcem byl István Tőzsér, matkou Julianna Sándor.

V roce 1974 se oženil s Erzsébet Kállay. Mají dva syny, Istvána a Árpáda, oba narozené v roce 1975.[2]

Dílo[editovat | editovat zdroj]

Pro začátek jeho tvorby jsou charakteristické: blízký vztah k přírodě, prožitek krajiny, morálním závazky spojené s tradicemi a historií a tónem připomínajícím Endre Adyho. Svůj temperament později spojil s analytickým způsobem vidění, využívá stimulaci střízlivé objektivity a kombinuje ji s bohatou obrazotvorností. Jeho intelektuální poetická skladba je spojena experimentálním a inovativním záměrem. Píše poezii, literární kritiku a eseje, pravidelně překládá do rodné maďarštiny českou, francouzskou, polskou, ruskou a slovenskou literaturu. Je zastáncem literární autonomie.[1][2][3]

Básnické sbírky[editovat | editovat zdroj]

  • Mogorva csillag; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1963
  • Kettős űrben. Versek; Tatran–Szépirodalmi, Bratislava–Budapest, 1967
  • Érintések (1972)
  • Genezis (1979, 2006)
  • Adalékok a Nyolcadik színhez (1982)
  • Na brehu papiera; do slovenštiny přeložili: Vojtech Kondrót, Marta Podhradská, Mila Haugová; Slovenskí spisovatel, Bratislava, 1982 (Nová poézia)
  • Körök. Válogatott versek 1953–1982; Madách, Bratislava, 1985 (Csehszlovákiai magyar írók)
  • Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról (1989)
  • Mittelszolipszizmus. 1994–1972; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1995
  • Leviticus. Új versek; Argumentum, Budapest, 1997
  • Négy negyed (1999)
  • Finnegan halála. Új versek; Kalligram, Pozsony, 2001
  • Tanulmányok költőportrékhoz. Új és kevésbé új versek a versről és költőkről; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2004
  • Tőzsér Árpád legszebb versei (2005)
  • Léggyökerek. Új versek; Helikon, Budapest, 2006
  • Csatavirág. Lét-dalok; Kalligram, Pozsony, 2009
  • A vers ablakán kihajolva. Válogatott versek; Palatinus, Budapest, 2010
  • Fél nóta. Versek; Kalligram, Pozsony, 2012
  • Erről az Euphorboszról beszélik. Összegyűjtött versek, 1963–2012; Kalligram–Kalligram Polgári Társulás, Pozsony–Dunaszerdahely, 2015
  • Imágók. Új versek, 2012–2016; Kalligram–Kalligram Polgári Társulás, Pozsony–Dunaszerdahely, 2016
  • Lélekvándor. Új versek, 2017–2018; Kalota Művészeti Alapítvány–Napkút, Budapest, 2019
  • Suttogások sötétben. Új versek és versesszék, 2019–2021; Kortárs, Budapest, 2021 (Kortárs vers)

Deníky[editovat | editovat zdroj]

  • Szent Antal disznaja. Naplók naplója; Kalligram, Pozsony, 2008
  • Érzékek csőcseléke. Naplók (1998–2000) naplója; Kalligram, Pozsony, 2011
  • A kifordított ember. Naplók (2001–2004) naplója; Kalligram–Kalligram Polgári Társulás, Pozsony–Dunaszerdahely, 2013
  • Einstein a teremtést olvassa. Naplók (2005–2007) naplója; Kalligram–Kalligram Polgári Társulás, Pozsony–Dunaszerdahely, 2015

Drama[editovat | editovat zdroj]

  • Faustus Prágában. Molnár Albert prágai megkísértésének dialógusokba és jambusokba szedett története; Kalligram, Pozsony, 2005

Překlady[editovat | editovat zdroj]

Studie[editovat | editovat zdroj]

  • Az irodalom valósága. Tanulmányok, kritikák, jegyzetek; Madách, Bratislava, 1970
  • Szavak barlangjában (1980)
  • Régi költők, mai tanulságok (1984)
  • Escorial Közép-Európában. Esszék és tanulmányok; Madách, Pozsony, 1992
  • Pozsonyi páholy; Kalligram, Pozsony, 1994
  • Egy diófa és környéke. Irodalomtörténeti tanulmányok (1995)
  • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • A homokóra nyakában (1997)
  • Az irodalom határai = Hranice literatúry. / Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre = Diela Lászlóa Cselényiho a Lajosa Grendela a problematika mad'arskej literatúry za hranicami Mad'arska a v Mad'arsku; szlovákra ford. Görözdi Judit et al.; Kalligram, Pozsony, 1998 (Dialógus könyvek)
  • A nem létező tárgy tanulmányozása. Az irodalomról, vegyes műfajban; Kalligram, Pozsony, 1999
  • Milétoszi kumisz. Tanulmányok, kritikák, jegyzetek; Kalligram, Pozsony, 2004
  • A Matrjoska-baba szubjektuma. Esszék, jegyzetek, interjúk; Madách-Posonium, Pozsony, 2005
  • A könyv színe előtt. Válogatott irodalomtörténeti tanulmányok, kritikák, esszék, jegyzetek, interjúk. 1970–2012; Pesti Kalligram, Budapest, 2015
  • Vagyonos apáink. Balassi Bálinttól Mikszáth Kálmánig. Irodalomtörténeti tanulmányok és esszék; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Budapest, 2021 (Rádiusz könyvek)

Ocenění[editovat | editovat zdroj]

  • Madách Imre-díj (1980, 1981, 1985)
  • Érdemes művész (1988)
  • Fábri Zoltán-díj (1991)
  • József Attila-díj (1993)
  • Cena Svazu slovenských spisovatelů / Szlovák Írók Szövetsége díja (1993)
  • Maďarský záslužný kříž (1996)
  • Év Könyve-díj (1996, 2005)
  • Déry Tibor-díj (1996)
  • Kemény Zsigmond-díj (1996)
  • Ady Endre-díj (1997)
  • Mikes Kelemen-díj (1999)
  • Arany János-díj (2002)
  • Füst Milán-díj (2002)
  • Alföld-díj (2003)
  • Tiszatáj-díj (2003)
  • Kossuth-díj (2004)
  • Magyar Művészetért díj (2004)
  • Řád Ľudovíta Štúra, III. třída (2004)
  • Bárka-díj (2008)
  • Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2009)
  • A Nemzet Művésze (2014)
  • Artisjus Irodalmi Díj – nagydíj (2016)
  • Magyar Örökség díj (2023)[2]

Odkazy[editovat | editovat zdroj]

Reference[editovat | editovat zdroj]

V tomto článku byl použit překlad textu z článku Tőzsér Árpád na maďarské Wikipedii.

  1. ↑ a b c d Kortárs magyar írók 1945-1997. Příprava vydání Jankovics József. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 1998-2000. Dostupné online. Kapitola TŐZSÉR ÁRPÁD. (maďarsky) 
  2. ↑ a b c d e f g Tőzsér Árpád [online]. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia [cit. 2024-02-24]. Dostupné online. (maďarsky) 
  3. ↑ PÉCSI, Györgyi. Tőzsér Árpád. Pozsony/Bratislava: Kalligram, 1995. ISBN 80-7149-138-1. (maďarsky) 

Literatura[editovat | editovat zdroj]

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Příprava vydání Péter László. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. ISBN 963-05-6807-1. S. 2137–2138. (maďarsky) 
  • PÉCSI, Györgyi. Tőzsér Árpád. Pozsony/Bratislava: Kalligram, 1995. ISBN 80-7149-138-1. (maďarsky) 
  • ALABÁN, Ferenc. Két költő nyomában. Az élményekben születő költői valóság Tőzsér Árpád, Cselényi László. Nyitra: Nyitrai Pedagógiai Főiskola Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszék, 1995. (maďarsky) 
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban?. Budapest: Könyvkuckó Kiadó, 1999. ISBN 9-638157-91-7. (maďarsky) 
  • MTI Ki kicsoda 2009. Příprava vydání Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda, 2008. ISBN 978-963-1787-283. (maďarsky) 

Související články[editovat | editovat zdroj]

Externí odkazy[editovat | editovat zdroj]

Citováno z „https://cs.wikipedia.org/w/index.php?title=Árpád_Tőzsér&oldid=23761188“