Magyar: A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája
A címert Széchenyi István tervezte és a nőalak a feleségének képmása: „Önre gondoltam, amikor a festmény eszméje bennem megfogamzott. Önnek kell az öreg szittyát, akit a sas ábrázol, a sötétségből kivezetni.” Seilern-Anspang Crescence idealizált képmása, jelképe lett a magyar reformkor legfontosabb intézményének. Az Akadémia címerének eredetije tulajdonképen egy nagyobb olajfestmény, amelyet Ender, Széchenyi rendelésére készített. Az allegorikus kép előterében, antik festői viseletben, szelíd, nemes arcvonásokkal áll a műveltség istenasszonya, jobb karjával a magasba nyújtva a művelődés csészéjét amely felé a nemzet, hatalmas sas képében, kiterjesztett szárnyakkal közeledik. Az istennő bal karjával pajzsra támaszkodik, amelynek közepét Magyarország címere foglalja el, A címer mellett jobbra Minerva áll, amint a fátyol alatt veszteglő Pannónia leplét föltárja." A pajzs kerületén végigfutó kép, Attila és Leó pápa Róma előtti találkozását ábrázolja. A táj hangulata borús, de a háttérben már derülni kezd. A kép alatt az Akadémia jelszava olvasható : Borúra derű. 1831. A kép eredetijét, annak tulajdonosa Széchenyi István, 1834-ben az Akadémiának ajándékozta, amelynek az ma is birtokában van